gumicsirke

Persze nem a természetes, mert az jóval öregebb, hanem a mesterséges gumi. Ahogy ebből a remek cikkből (Hány éves a radír?) megtudjuk a német Fritz Hoffmann és az orosz Szergej Lebegyev osztozik a feltalálás dicsőségén. A radír pedig 100 vagy 101 éves, attól függően melyiküket tekintjük az “igazi” feltalálónak.

Az Indiában és Pakisztánban termesztett guarbab magjában levő mézga. Nem igazi gumi, inkább csak mézgás, kicsit rugalmas viselkedése miatta kaphatta a gumi nevet. A guargumi E412 kóddal jelölve az élelmiszeripar kedvelt állományjavítója. Az állományjavítás a guargumi esetében viszkozitás növelést és gélképzést jelent legtöbbször.
Igazi (ámbár kétes) hírnévre 2007 nyarán tett szert, amikor dioxinnal szennyezett guargumi került Európába és több gyártó termékébe is, ismét felhíva ezzel a figyelmet az élelmiszer adalékok nem megfelelő ellenőrzésére.
Wikipédia szócikk a guargumiról és egy cikk a 2007-es dioxin szennyezésről.

Meglepő eredményű kísérlet. Aki nem hiszi járjon utána, hiszen nem kell hozzá más csak két lufi és egy cső, ami lehet egy slag is, a csapot pedig a slag megtörésével helyettesíthetjük. Akit a magyarázat is érdekel a Szertár weblapon a Maestro-cső című cikkben megtalálja.

1992-ben a Csendes óceánon egy teherhajóról a vízbe esett egy rakomány gumikacsa (meg teknőc, meg béka). Az áramlatok több felé sodorták a több tízezer játék állatkát. Curtis Ebbesmeyer és Jim Ingraham óceonográfus az általuk írt OSCURS modell programmal próbálták megjósolni és követni várható útjukat. Az első néhány kacsa a jóslat szerint 1994. novemberében el is érte Washington állam partjait, a többiek azonban tovább sodródtak az óceánokon és 1998, 2001, 2003, 2007 évben több részletben sodródtak partra. Találtak elsodródott állatkát Kure Islanden, Lanai Islanden, Maine-ben és Skóciában is. A gumikacsák bolyongásáról a tudományos cikkeken kívül több mese is született.